Hógömb

Röviden

A hógömb, vagy havazó gömb egy apró csodavilág, amelyet megrázva varázslatos hóesésben gyönyörködhetünk. 

Kérdés:
Vajon miből is van a hógömb? (a válaszért kattints a Működés gombra)

Történet

Készítésük technológiáját, az üvegfúvást, már az időszámításunk előtt ismerték. Szabályosságán sokat lendített ipari előállítása, ami az 1800-as évek elejétől, az elektromos izzólámpák kísérletezéseivel felgyorsult. Franciaországban a 19. század elején, az üvegfúvás melléktermékeként készültek gömbök, melyeket papírnehezékként használtak.  

Az első igazi hógömböt az 1878-as párizsi világkiállításon mutatták be (belsejében egy férfialak esernyővel), néhány évvel később pedig már több cég gyártott hógömböket. 1889-ben, a francia forradalom centenáriumának évében rendezett párizsi világkiállításon mutatták be azt a hógömböt, melyben az akkor felépült Eiffel-torony volt látható. Angliában a viktoriánus-korszakban terjedtek el, majd hamarosan szerte Európában kedveltté váltak. Az 1920-as évek környékén érkeztek meg Amerikába és rövid időn belül sokan lelkes gyűjtőikké váltak.  

A 19. század végén egy osztrák sebészeti eszköz készítő, Erwin Perzy levédette a németül Schneekugel, angolul snow globe néven ma ismert hógömböket. A szakember eredeti célja az volt, hogy egy rendkívül erős, sebészlámpaként használható fényforrást alkosson. Amikor azonban a gyertya fényerejét különböző fényvisszaverő tárgyak segítségével növelte, ezek csillogása a hóesés illúzióját keltette benne, és adta az ötletet a hógömbökhöz. Testvérével, Ludwiggal közösen kezdett el hógömböket készíteni és boltot nyitottak Bécsben. Az üzlet és a manufaktúra napjainkban is működik, a „hópihék” összetétele pedig családi, hétpecsétes titok.

Az 1950-es években az üveg mellett megjelentek a műanyag hógömbök is, napjainkra pedig Kína és Hong Kong vált a tömeggyártás központjává. A hógömbök leginkább téli képek, karácsonyi témák, de egyéb más változatban is kaphatók.

Működés

És hogy miből is van a hógömb?

Általában a gömböt nehéz ólomüvegből készítik. Talpa fából, vagy kerámiából készült, a belsejében található életképek kerámiából, mostanában poliresinből (modellezőanyag).

A hópihék anyaga korábban igen sokféle volt: csontdarabok, porcelán, fűrészpor vagy oldhatatlan szappanpelyhek, manapság könnyű fehér műanyagreszelék, vagy csillám.

A gömbben található vizet könnyű olajjal keverik, majd fagyálló folyadékot, általában glicerint vagy glikolt adagolnak hozzá, ami a „hóesést” lassítja.

 

A készítés során ami nagyon fontos, hogy összeállításnál a folyadék az üveget teljesen kitöltse, ne maradjon benne buborék. A lezását, a talphoz rögzítését régebben viasszal, ma már speciális ragasztóval végzik. A teljes száradásig fejjel lefelé, talpával felfelé tárolják.


A mai modern hógömbök talpába gyakran felhúzható vagy elemmel működtethető zeneszerkezeteket is elhelyeznek, melyek ismert dallamokat játszanak. Az életképek forgását a felhúzószerkezet mozgatja, a drágább darabokban pedig motor működteti a hóesést is. 

Extra
A gyűjtők számára a ritka vagy egyedi darabok valódi kincsek lehetnek. A legértékesebb hógömbök közül néhányat drágakővel vagy nemesfémmel díszítenek, és egyedi kézműves munkával készülnek.