Az ismert szabadalmi iratok között szerepel a Günthermann név, valamint az „Engl. Patent 244157” és a „S.G.D.G. 1911” jelölés. „A Günthermann-féle változat az 1911 körül dokumentált korai példák közé tartozik.”
Az eredeti szabadalmi rajzokon jól látható, hogy a játék nem pusztán egy „ütközővel” fordul meg: az első, hosszú érzékelőelemek és az alsó fordítókerék együtt alkotják a trükkös szerkezetet.
Később ugyanez az alapötlet többféle állatfigurában és járműben is megjelent. A Schuco Wendemaus 1022 például már egér formájú változat; a források szerint a háború utáni, kb. 1945–1955 közötti példányokon a „SCHUCO PATENT 1022” jelölés is megtalálható.
Érdekes, hogy az alapelv későbbi német szabadalmakban is tovább élt: például a DE802922C egy olyan önirányító játékot ír le, amely akadálynál vagy a felület szélénél automatikusan megváltoztatja az irányát, és külön említi az asztalon való használatot.
Fontos: a későbbi Schuco egér nem egyszerűen ugyanaz a figura, hanem ugyanennek a játékötletnek egy későbbi, továbbfejlesztett változata.
KÉRDÉSEK:
A 1911-es rajz és a mai szemmel is működő mechanika együtt nagyon jól szemlélteti, milyen ötletes tudott lenni egy teljesen mechanikus játék.
« Vissza