A Consul – The Educated Monkey, vagyis a „Tanult majom” 1915-ben jelent meg William Henry Robertson amerikai feltaláló ötlete alapján. A szabadalmat 1916. június 27-én adták meg, US 1,188,490 számon.
Robertson különleges ötlete az volt, hogy egy számolómechanizmust egy majom alakjába rejtette. A gyermek a majom lábával választja ki a két számot, a mechanika pedig a megfelelő eredményt állítja a kezek közötti ablakba. Maga a szabadalom is hangsúlyozza, hogy a számolótáblát élőlényt ábrázoló, mozgatható figurával kapcsolta össze, hogy érdekesebbé tegye a számok és szorzótáblák tanulását.
A játékot a Educational Novelty Company gyártotta, és az 1915–1920-as években több változata is készült. A későbbi példányokon már az 1916-os és az 1918-as második Robertson-szabadalom is szerepelhetett.
Érdekesség: a mechanikai ötletnek volt korábbi előzménye is. Friedrich Soennecken német feltaláló már 1889-ben szabadalmaztatott egy mechanikus számolószerkezetet, amely hasonló geometriai elven alapult. Ez nem ugyanaz a játék, de fontos előzménye a módszernek.
A majom testében egy csuklós rudazat dolgozik.
A két láb pedig valójában két mozgatható mutató. Amikor beállítjuk a mutatókat például: 3 és 7
számokhoz, akkor a rudazat olyan helyzetbe kerül, amelyben a majom kezei között pontosan a a 2 szám szorzata, a 21 jelenik meg. De hogyan tudja ezt?
A szerkezet a geometriai arányokat használja ki.
A két kiválasztott szám helyzete meghatározza a csuklós rudazat alakját. A rudak és forgáspontok úgy vannak méretezve, hogy a középső pont elmozdulása éppen a szorzótáblának megfelelő helyre kerüljön.
A szabadalom ezt nagyon pontosan megfogalmazza: a két kiválasztott szám közötti távolság határozza meg azt a magasságot, ahol a szorzat megjelenik.
Úgy működik, mint egy különleges geometriai mechanizmus, és valóban rokonítható a pantográfok világával.
A lényeg: két szám helyzete → rudazat mozgása → geometriai arány → eredmény
Például: 3 × 7=21 de a majomnak nem kell „tudnia”az eredményt! A megfelelő méretű rudak és a megfelelő csuklópontok kényszerítik ki a 21-es helyzetet.
KÉRDÉSEK:
A majom valójában egy analóg számítógép. Ez talán a legérdekesebb része.
A mai számológép elektronikus áramkörökkel számol. A Számoló majom viszont fémrudakkal, csuklókkal és geometriai kényszerekkel.
Vagyis a számítás eredménye nem egy memóriában van elrejtve: a mechanika hozza létre.
A Robertson-féle szerkezetben négy csuklós elem alkotja a számolómechanizmus lényegét. A szabadalom még a csuklópontok közötti távolságok egyenlőségét is megadja, mert ettől kapja meg a kívánt geometriai összefüggést.
A mechanizmus tehát a geometria segítségével számol.
Ezért nagyon jó példa arra, hogy a matematika nemcsak papíron létezhet:
A matematika itt fémrudakká változik.
« Vissza