Számoló Majom

RÖVIDEN 

Ha elakadsz a szorzótábla tanulásában, a csokornyakkendős majom segít. Állítsd a lábait az összeszorzandó két számra, és ujjaival megmutatja az eredményt.

Kérdés:
A majom fejben számolja ki a szorzást? (a válaszért kattints a MŰKÖDÉS gombra)

TÖRTÉNET 

A Consul – The Educated Monkey, vagyis a „Tanult majom” 1915-ben jelent meg William Henry Robertson amerikai feltaláló ötlete alapján. A szabadalmat 1916. június 27-én adták meg, US 1,188,490 számon.

Robertson különleges ötlete az volt, hogy egy számolómechanizmust egy majom alakjába rejtette. A gyermek a majom lábával választja ki a két számot, a mechanika pedig a megfelelő eredményt állítja a kezek közötti ablakba. Maga a szabadalom is hangsúlyozza, hogy a számolótáblát élőlényt ábrázoló, mozgatható figurával kapcsolta össze, hogy érdekesebbé tegye a számok és szorzótáblák tanulását.

A játékot a Educational Novelty Company gyártotta, és az 1915–1920-as években több változata is készült. A későbbi példányokon már az 1916-os és az 1918-as második Robertson-szabadalom is szerepelhetett.

Érdekesség: a mechanikai ötletnek volt korábbi előzménye is. Friedrich Soennecken német feltaláló már 1889-ben szabadalmaztatott egy mechanikus számolószerkezetet, amely hasonló geometriai elven alapult. Ez nem ugyanaz a játék, de fontos előzménye a módszernek.szabadalom

MŰKÖDÉS 

A majom testében egy csuklós rudazat dolgozik.

A két láb pedig valójában két mozgatható mutató. Amikor beállítjuk a mutatókat például: 3 és 7

számokhoz, akkor a rudazat olyan helyzetbe kerül, amelyben a majom kezei között pontosan a a 2 szám szorzata, a 21 jelenik meg. De hogyan tudja ezt?

A szerkezet a geometriai arányokat használja ki.

A két kiválasztott szám helyzete meghatározza a csuklós rudazat alakját. A rudak és forgáspontok úgy vannak méretezve, hogy a középső pont elmozdulása éppen a szorzótáblának megfelelő helyre kerüljön.

A szabadalom ezt nagyon pontosan megfogalmazza: a két kiválasztott szám közötti távolság határozza meg azt a magasságot, ahol a szorzat megjelenik.

Úgy működik, mint egy különleges geometriai mechanizmus, és valóban rokonítható a pantográfok világával.

A lényeg: két szám helyzete → rudazat mozgása → geometriai arány → eredmény

Például: 3 × 7=21   de a majomnak nem kell „tudnia”az eredményt!
A megfelelő méretű rudak és a megfelelő csuklópontok kényszerítik ki a 21-es helyzetet.


KÉRDÉSEK:

  1. A majom fejben számolja ki a szorzást?
    Nem! A csuklós rudazat geometriai mozgása állítja be az eredményt.
  2. Ha a lábakat más számokra állítjuk, megváltozik a majom belső mechanikája?
    Igen! A csuklópontok helyzete megváltozik, ezért a rudazat más helyzetbe kerül.
  3. Kell a majomba elem vagy akkumulátor?
    Nem! A számításhoz nincs szükség energiára, csak a rudak kézzel történő mozgatására.
  4. Lehetne ezzel a mechanikával összeadást is végeztetni?
    Igen! Robertson szabadalma szerint a megfelelő számtáblával nemcsak szorzás, hanem más számítások, például összeadás is megvalósítható lehetne. A mi majmunk azonban a szorzótáblára van "kiképezve".

 

EXTRA 

A majom valójában egy analóg számítógép. Ez talán a legérdekesebb része.

A mai számológép elektronikus áramkörökkel számol. A Számoló majom viszont fémrudakkal, csuklókkal és geometriai kényszerekkel.

Vagyis a számítás eredménye nem egy memóriában van elrejtve: a mechanika hozza létre.

A Robertson-féle szerkezetben négy csuklós elem alkotja a számolómechanizmus lényegét. A szabadalom még a csuklópontok közötti távolságok egyenlőségét is megadja, mert ettől kapja meg a kívánt geometriai összefüggést.

A mechanizmus tehát a geometria segítségével számol.

Ezért nagyon jó példa arra, hogy a matematika nemcsak papíron létezhet:

A matematika itt fémrudakká változik.