Csicsergő madár

RÖVIDEN 

Ha a madár alatti rugalmas fogantyút megmarkoljuk, majd egymás után többször összenyomjuk, szárnyai mozogni kezdenek és a madár még csicsereg is.

Kérdés: 
Mitől csicsereg a madár? (a válaszért kattints a MŰKÖDÉS gombra)

TÖRTÉNET 

A mechanikus madárjátékoknak nagyon régi hagyományuk van. A készítők évszázadok óta próbálták utánozni a madarak mozgását és hangját különféle rugókkal, karokkal, fújtatókkal és sípokkal.

A 19. század végére már olyan játékokat is szabadalmaztak, amelyekben a madár mozgása és hangja ugyanahhoz a működtetéshez kapcsolódott.
Egy 1880-ban szabadalmaztatott amerikai játék például lemezből készült madártestet és szárnyakat, mozgó csőrt és farkat, valamint levegővel működtetett hangkeltő szerkezetet írt le. A szabadalom azt is lehetővé tette, hogy kézi pumpa vagy fújtató szolgáltassa a szükséges levegőt.

A későbbi mechanikus éneklő madarak egyre bonyolultabbá váltak. A 20. század elején már olyan szerkezeteket is szabadalmaztak, amelyek rugós óraművel, fogaskerekekkel, fúvóval, síppal és különféle vezérlőelemekkel utánozták a madár énekét és mozgását. Egy 1902-es amerikai szabadalom például folyamatos légáramot, sípot, hangmagasságot szabályozó mechanizmust, valamint a madár fejének, csőrének és farkának mozgatását kapcsolta össze.

A mi Csicsergő madarunk ennek az egyszerűbb, kézzel működtethető játékos hagyománynak szép példája.

MŰKÖDÉS 

A madár teste alatt található rugalmas fogantyút a kezünkkel összenyomjuk.

A fogantyú mozgása két dolgot végez egyszerre:

  1. Mozgatja a szárnyakat.
    A fémváz rugalmassága miatt a madár szárnyai a markolás hatására szétnyílnak, majd a nyomás megszűnésekor visszatérnek alaphelyzetükbe.
  2. Működteti a fújtatót.
    A szárnyak alatt található harmonikaszerű, rugalmas kamra levegőt szív be és présel ki.

A kipréselt levegő az egyik szárny alatt található kis sípon halad át.

A sípban áramló levegő rezgésbe hozza a hangkeltő elemet, és létrejön a jellegzetes csicsergő, csipogó, sípoló hang.

Amikor elengedjük a fogantyút, a rugalmas fémszerkezet visszatér alaphelyzetébe, a fújtató pedig ismét feltöltődik levegővel.

Markolás → szárnyak mozognak → fújtató összenyomódik → levegő áramlik → síp megszólal.

KÉRDÉSEK:
1. Mitől működik?

A játékot a kezünk működteti; a mozgást a rugalmas fémszerkezet, a hangot pedig a fújtató és a síp hozza létre. 

2. A szárnyak mozgatják a sípot?

NEM közvetlenül! A markolás működteti a mechanikát, amely közben a fújtató levegőt présel a sípba. 

3. A sípban valamilyen kis golyó csörög?

NEM! A hangot az áramló levegő és a síp rezgése hozza létre.

4. Mitől áll vissza a madár, amikor elengedjük?

A rugalmas fémszerkezet és a fújtató visszatérítő ereje miatt. A játékot a rugalmas alkatrészek visszahozzák alaphelyzetbe.

EXTRA 

A fizika: hogyan lesz a levegőből hang?

A fújtató valójában egy apró légszivattyú.

Amikor összenyomjuk, a benne lévő levegő nyomása megnő, és a levegő a síp felé áramlik.

A síp szűk nyílásán áthaladó levegő áramlása rezgést hoz létre. Ez a rezgés továbbterjed a környező levegőben, és hanghullámként jut el a fülünkhöz.

A hang tehát itt sem „a fémből jön”.

A játékos kézzel energiát ad a szerkezetnek → a fújtató nyomást hoz létre → a levegő áramlik → a síp rezgést kelt → mi ezt hangként halljuk.

Öveges-féle érdekesség: már nincs benne titok!

A fényképeken az egyik legérdekesebb részlet éppen a szárnyak alatti harmonikaszerű fújtató.

Kívülről a játék szinte varázslatosnak látszik: megmarkoljuk a madarat, és az „énekelni” kezd.

Van egy részletfotónk a belsejéről –, kiderül a trükk:

nem a madár „tud” csiripelni. A kezünk működtet egy apró légpumpát.

Ez az egyszerű elv a mai napig megtalálható sok mechanikus hangkeltő szerkezetben. A klasszikus mechanikus éneklő madaraknál is fújtató szolgáltatja a síp működéséhez szükséges levegőt.

És itt van a szép mérnöki ötlet

Egyetlen kézmozdulat két funkciót kapcsol össze:

  • a mechanika a szárnyakat mozgatja,
  • ugyanaz a mozdulat levegőt présel a sípba.

Ezért érezzük úgy, mintha a madár egyszerre repdesne és csiripelne.
szabadalmi rajz