A mechanikus madárjátékoknak nagyon régi hagyományuk van. A készítők évszázadok óta próbálták utánozni a madarak mozgását és hangját különféle rugókkal, karokkal, fújtatókkal és sípokkal.
A 19. század végére már olyan játékokat is szabadalmaztak, amelyekben a madár mozgása és hangja ugyanahhoz a működtetéshez kapcsolódott. Egy 1880-ban szabadalmaztatott amerikai játék például lemezből készült madártestet és szárnyakat, mozgó csőrt és farkat, valamint levegővel működtetett hangkeltő szerkezetet írt le. A szabadalom azt is lehetővé tette, hogy kézi pumpa vagy fújtató szolgáltassa a szükséges levegőt.
A későbbi mechanikus éneklő madarak egyre bonyolultabbá váltak. A 20. század elején már olyan szerkezeteket is szabadalmaztak, amelyek rugós óraművel, fogaskerekekkel, fúvóval, síppal és különféle vezérlőelemekkel utánozták a madár énekét és mozgását. Egy 1902-es amerikai szabadalom például folyamatos légáramot, sípot, hangmagasságot szabályozó mechanizmust, valamint a madár fejének, csőrének és farkának mozgatását kapcsolta össze.
A mi Csicsergő madarunk ennek az egyszerűbb, kézzel működtethető játékos hagyománynak szép példája.
A madár teste alatt található rugalmas fogantyút a kezünkkel összenyomjuk.
A fogantyú mozgása két dolgot végez egyszerre:
A kipréselt levegő az egyik szárny alatt található kis sípon halad át.
A sípban áramló levegő rezgésbe hozza a hangkeltő elemet, és létrejön a jellegzetes csicsergő, csipogó, sípoló hang.
Amikor elengedjük a fogantyút, a rugalmas fémszerkezet visszatér alaphelyzetébe, a fújtató pedig ismét feltöltődik levegővel.
Markolás → szárnyak mozognak → fújtató összenyomódik → levegő áramlik → síp megszólal.
KÉRDÉSEK:1. Mitől működik?
A játékot a kezünk működteti; a mozgást a rugalmas fémszerkezet, a hangot pedig a fújtató és a síp hozza létre.
2. A szárnyak mozgatják a sípot?
NEM közvetlenül! A markolás működteti a mechanikát, amely közben a fújtató levegőt présel a sípba.
3. A sípban valamilyen kis golyó csörög?
NEM! A hangot az áramló levegő és a síp rezgése hozza létre.
4. Mitől áll vissza a madár, amikor elengedjük?
A rugalmas fémszerkezet és a fújtató visszatérítő ereje miatt. A játékot a rugalmas alkatrészek visszahozzák alaphelyzetbe.
A fizika: hogyan lesz a levegőből hang?
A fújtató valójában egy apró légszivattyú.
Amikor összenyomjuk, a benne lévő levegő nyomása megnő, és a levegő a síp felé áramlik.
A síp szűk nyílásán áthaladó levegő áramlása rezgést hoz létre. Ez a rezgés továbbterjed a környező levegőben, és hanghullámként jut el a fülünkhöz.
A hang tehát itt sem „a fémből jön”.
A játékos kézzel energiát ad a szerkezetnek → a fújtató nyomást hoz létre → a levegő áramlik → a síp rezgést kelt → mi ezt hangként halljuk.
Öveges-féle érdekesség: már nincs benne titok!
A fényképeken az egyik legérdekesebb részlet éppen a szárnyak alatti harmonikaszerű fújtató.
Kívülről a játék szinte varázslatosnak látszik: megmarkoljuk a madarat, és az „énekelni” kezd.
Van egy részletfotónk a belsejéről –, kiderül a trükk:
nem a madár „tud” csiripelni. A kezünk működtet egy apró légpumpát.
Ez az egyszerű elv a mai napig megtalálható sok mechanikus hangkeltő szerkezetben. A klasszikus mechanikus éneklő madaraknál is fújtató szolgáltatja a síp működéséhez szükséges levegőt.
És itt van a szép mérnöki ötlet
Egyetlen kézmozdulat két funkciót kapcsol össze:
Ezért érezzük úgy, mintha a madár egyszerre repdesne és csiripelne.
« Vissza