Sakk

Röviden

A sakk az egyik legősibb és legnépszerűbb stratégiai társasjáték a világon. Nemcsak izgalmas játék, hanem fejleszti a memóriát, a problémamegoldási készséget és a kreativitást.

Kérdés:
Hány sötét és hány világos figura kell a sakkhoz? (a válaszért kattints a MŰKÖDÉS gombra)



Történet

A sakk gyökerei az i. sz. 6. századba nyúlnak vissza, amikor Indiában megjelent egy chaturanga nevű játék. Feltehetőleg ez a játék volt a modern sakk elődje. Történetéről egy legenda is fennmaradt. E szerint egy brahmin (hindu bölcs) találta ki a sakkot. Jutalmul a rádzsától (uralkodó) első hallásra jelentéktelennek tűnő fizetséget kért, mindössze annyi búzaszemet, amennyi a sakktábla mezőire a következő szabály szerint képletesen rátehető: az első kockára egy, a másodikra kettő, a harmadikra négy, vagyis az előzőnek mindig duplája. Az uralkodó először szerény kérésnek tartotta ezt, de amikor kiszámolták, rájöttek, hogy az hatalmas mennyiségű búzát jelentene.

Európába a sakk perzsa-arab közvetítéssel jutott, és az 1000-es évekre terjedt el. Közben olyan változásokon esett át, ami elvezetett a mai modern sakkig. A neve is egy perzsa szóból ered, a shah ami királyt jelent. A világ másik részén Indiából először Kínába, majd Japánba került a játék, és közben ott igen nagy átalakuláson ment át. Emiatt a kínai sakk táblamérete más, a bábuk különböznek, és más szabályok vannak. A japán sakkban pedig, a levett bábuk visszatétele, a játék jellegét alapvetően megváltoztatta. Európában legkésőbb Britanniába került a játék. Ide a normannok hozták el, miután 1066-ban elfoglalták a szigetet. A játék eleinte lassan fejlődött; sokáig tartott feltérképezése, struktúrájának kiismerése. Ennek első mérföldköve a játék algebrai lejegyzése volt, amire a bizonyítékot egy 1173-ban írt francia kézirat őrött meg. 1283-ban jelent meg az első (európai) sakk-könyv, A játékok könyve (Libro de los juegos), amit Bölcs Alfonz íratott le, melyben néhány fejezet a sakkról szól. Az első olyan könyv, amely kizárólag a sakkról íródott, a göttingeni kézirat volt 1471-ben. 


A játék népszerűsége rohamtempóban nőtt, Itáliában 1550-ben megalakult a világ első sakk-klubja.1758-ban megjelent az első magyar nyelvű sakk-könyv is, az ismeretlen szerzőtől származó Sách, avagy királyos játéknak szabott rend-tartás. A sakkélet ekkoriban nagy európai városok kávéházaiban központosult, mint például a Café de la Régence Párizsban, vagy a Simpson's Divan Londonban. Az első nemzetközi sakkversenyt 1851-ben Londonban rendezték meg, férfiak számára. 1927-ben rendezték az első női sakkvilágbajnokságot. Azóta necsak világbajnokságokat, de sakkolimpiákat. A sakktörténet legjobb női sakkozója: a magyar Polgár Judit.

Működés

A sakkjátékot két játékos játssza egymás ellen, egy négyzet alakú, nyolc sorra és nyolc oszlopra felosztott sakktáblán, 16 világos és 16 sötét bábuval. A figurák változatosak, király, királynő, 2 ló, 2 futó, 2 bástya és 8 gyalog. A figurák lépési szabályai különbözőek és ha lépés közben az ellenfél bábuja az útjában van, azt leütheti!
A játékosok felváltva lépnek és mindkettejük célja, hogy a másik fél király figuráját a játékszabályok szerint megtámadják, úgy, hogy a másik fél a támadást ne tudja elhárítani. A sakkot akkor is megnyerheti a játékos, ha ellenfele nem tud lépni. 

A sakkjáték két fontos eleme a játszma stratégiai felépítése, amelyre már az első lépésektől törekednünk kell, valamint az adott állásban rejlő taktikai elemek felismerése és alkalmazása a győzelem, vagy valamilyen kisebb vagy nagyobb előny elérése érdekében. 


A sakktábla mezőinek és a báboknak betűjeleivel egyértelműen lejegyezhető a sakkjátszma menete.
A sakktáblák és a figurák sokféle anyagból készülhetnek: fából, üvegből, márványból, csontból és fémből készült táblák és figurák is. Gyakori, hogy az utazás közbeni játékhoz mágneses táblát vagy bábukat használnak.

Extra
A sakkot szenvedélyesen kedvelő legismertebb történelmi személyiségek:
• Napóleon Bonaparté:
A francia hadvezér és császár rajongott a sakkért, bár a korabeli feljegyzések szerint csapnivaló játékos hírében állt, aki nem bírta a veszteséget, és gyakran megpróbált csalni is.
• Benjamin Franklin:
Az amerikai alapító atya nemcsak kiválóan játszott, de ő írta az első Amerikában megjelent sakkművet is (The Morals of Chess címmel), amelyben a sakk jellemformáló hatásait méltatta.
• Vlagyimir Iljics Lenin:
A bolsevik forradalmár és szovjet vezető megszállott sakkozó volt, olyannyira, hogy emigrációs évei alatt és politikai viták közepette is órákat töltött a tábla mellett.
• Nagy Katalin cárnő:
Az orosz uralkodónő udvarában kiemelt szerepet kapott a játék; nemcsak ő maga játszott rendszeresen, de a sakkot a nemesi oktatás alapvető részévé tette Oroszországban.
• Iván cár (Rettegett Iván):
A hírhedt orosz uralkodó olyannyira imádta a játékot, hogy a legenda szerint 1584-ben konkrétan egy sakkparti közben, a bábuk felállítása alatt érte őt a halál.
• Albert Einstein:
A zseniális fizikus szabadidejében szívesen ült a sakktábla elé; jó barátságot ápolt a korabeli sakkvilágbajnokkal, Emanuel Laskerral is.
• Voltaire: A híres francia felvilágosult filozófus éveken át rendszeresen játszott egy jezsuita atyával, és bár gyakran dühbe gurult, ha veszített, a játékot a szellem legnemesebb gyakorlatának tartotta.
Abraham Lincoln, Winston Churchill,
 Fidel Castró és számos más politikai vezető használta a sakkot a taktikai és hadvezetési készségek szimulálására.
  A klasszikus irodalom óriásai: Lev Tolsztoj és William Shakespeare is nagy hódolói voltak a játéknak.