Gyertyás csónak

RÖVIDEN 

Egy kis gyertya, gyufa, egy vizes medence – és a hajó pöfögve magától elindul. A gyertyás csónaknak nincs motorja, dugattyúja vagy fogaskereke, mégis megy! 

Kérdés:
Mi hajtja a gyertyás csónakot? (a válaszért kattints a MŰKÖDÉS gombra)

TÖRTÉNET 

A játék tudományos neve pöfékelő / pulzáló gőzhajtású hajó, angolul pop-pop vagy putt-putt boat. A különleges meghajtásnak nincs szüksége forgó vagy mozgó gépalkatrészre.

A legkorábbi megtalált szabadalmi dokumentum Thomas Piot 1891-es brit szabadalma, a 20 081. számú „Improvements in Steam Generators”. Piot a leírásban kifejezetten megemlíti, hogy találmánya játékcsónakok hajtására is alkalmas. A szabadalom rajzán már egy modellhajó látható a csövekkel és a gőzfejlesztő kamrával. A bejelentés 1891. november 19-én történt. Ez 135 évvel ezelőtti dokumentált előzmény. 

Piot után többféle szerkezet alakult ki. C. J. McHugh 1915-ös, 1916-ban kiadott amerikai szabadalma (US 1,200,960) már kifejezetten játékcsónakhoz készült, és vékony, rezgő fémkazánt, valamint csövet alkalmazott. A szabadalom rajza és leírása a hangkeltő membránt is bemutatja.

Később megjelent a spirálcsöves változat is, majd a gyártás számára egyszerűsített szerkezetek. Így alakult ki a ma ismert többféle membrános, spirálcsöves, egy- és kétcsöves gyertyás csónak.

Magyar vonatkozás: Karle József okleveles gépészmérnök 1943. február 4
Karle József 1943-as magyar szabadalma, „Propulziós vízijáték”. A szabadalmi rajz a hajó belső cső- és fűtőrendszerét mutatja.-én nyújtott be magyar szabadalmi bejelentést; a szabadalmi leírás 1947-ben jelent meg. Magyar műszaki- és játéktörténeti források ezt a „Gyertyás Csodahajó” néven ismert propulziós játékhoz kötik.
Karle változata nem az alapelv első feltalálása, hanem annak magyarországi, többféle alkalmazást lefedő továbbfejlesztése volt.Az első szabadalom

MŰKÖDÉS 

A játék lelke egy kis vízzel töltött kamra és az abból kivezető vékony cső vagy csövek.
- A kamrát és a csövet először vízzel kell feltölteni.
- A gyertya felmelegíti a kamrában lévő vizet.
- A víz egy része gőzzé alakul.
- A gőz kitágulása és a nyomásváltozás vizet lök ki a víz alá érő csőből.
- A gőz ezután lehűl és lecsapódik.
- A kamrában lecsökken a nyomás, ezért újabb víz áramlik vissza.
Majd a ciklus újra kezdődik. A kiáramló víz lendületet kap, a hajó pedig ennek ellenhatására előre mozdul:

F≈m˙vF approx dot m v

ahol m˙dot m a másodpercenként kilökött víz tömege, vv pedig a víz kiáramlási sebessége.

Newton III. törvénye: ha a hajó hátrafelé vizet lök, a víz pedig ellenkező irányú erőt gyakorol a hajóra, a hajó előre indul.

A kétcsöves változatnál a két cső a víz ki- és beáramlásának útját biztosítja, de nem úgy kell elképzelni, hogy „az egyik csövön folyamatosan kijön a gőz, a másikon pedig folyamatosan bejön a víz”. A valóságban pulzáló nyomás- és áramlási ciklus zajlik.

KÉRDÉSEK:
1. Kell dugattyúnak mozognia ahhoz, hogy a hajó előre menjen?
Nem! A propulziós hajóban nincs szükség dugattyúra: a víz pulzáló kiáramlása hozza létre a hajtóerőt.
2. A gyertya közvetlenül „tolja” előre a hajót?
Nem! A gyertya először a vizet melegíti. A keletkező gőz és nyomásváltozás mozgatja a vizet, ez pedig reakcióerőt hoz létre.
3. Ha nincs víz a kazánban és a csövekben, működik a hajó?
Nem! A víz a működési ciklus nélkülözhetetlen része; üresen a szerkezet nem tudja létrehozni a szükséges vízáramlást.
4. Lehet egyetlen csővel is működtetni?
Igen! Léteznek egycsöves változatok is; a kétcsöves megoldás viszont többek között a feltöltést is megkönnyíti.
5. A legrégebbi megtalált szabadalmi előzmény magyar?
Nem! A most megtalált legkorábbi dokumentum Thomas Piot 1891-es brit szabadalma. Karle József magyar szabadalma 1943-as bejelentésű, tehát több mint fél évszázaddal későbbi.magyar szabadalom

EXTRA 

A gyertyás csónak egyik legszebb tulajdonsága, hogy nincs benne hagyományos értelemben vett motor.

Nincs dugattyú.
Nincs forgattyús mechanizmus.
Nincs fogaskerék.
Nincs elektromos motor.

Mégis halad.

A különböző változatoknál a hőátadás és a víz áramlása más módon valósul meg:

  • membrános változat: a vékony fémfal vagy külön membrán rugalmasan rezeg, ettől keletkezik a jellegzetes pöf-pöf hang;
  • spirálcsöves változat: a hosszú, feltekert cső maga alkotja a hőcserélő részt;
  • egycsöves változat: egyetlen cső is képes a pulzáló ki- és beáramlást biztosítani;
  • kétcsöves változat: egyszerűbb a feltöltés, és nagyon jellegzetes a két hátrafelé vezetett cső.

McHugh 1915-ös szabadalma különösen érdekes, mert már szabadalmi rajzon is látható a vékony, rezgő fémkazán és a hangkeltő membrán.

A Piot-féle 1891-es rajz pedig azért különösen értékes a kiállításon, mert 135 évvel ezelőtt már pontosan megrajzolták a játékcsónakhoz alkalmazott alapelvet.

Öveges-féle kérdés:
Hogyan lehet egy hajót úgy meghajtani, hogy közben nincs benne egyetlen forgó alkatrész sem?

A válasz: a láng hőenergiája → gőz és nyomásváltozás → víz lökésszerű áramlása → reakcióerő → hajómozgás.