A játék tudományos neve pöfékelő / pulzáló gőzhajtású hajó, angolul pop-pop vagy putt-putt boat. A különleges meghajtásnak nincs szüksége forgó vagy mozgó gépalkatrészre.
A legkorábbi megtalált szabadalmi dokumentum Thomas Piot 1891-es brit szabadalma, a 20 081. számú „Improvements in Steam Generators”. Piot a leírásban kifejezetten megemlíti, hogy találmánya játékcsónakok hajtására is alkalmas. A szabadalom rajzán már egy modellhajó látható a csövekkel és a gőzfejlesztő kamrával. A bejelentés 1891. november 19-én történt. Ez 135 évvel ezelőtti dokumentált előzmény.
Piot után többféle szerkezet alakult ki. C. J. McHugh 1915-ös, 1916-ban kiadott amerikai szabadalma (US 1,200,960) már kifejezetten játékcsónakhoz készült, és vékony, rezgő fémkazánt, valamint csövet alkalmazott. A szabadalom rajza és leírása a hangkeltő membránt is bemutatja.
Később megjelent a spirálcsöves változat is, majd a gyártás számára egyszerűsített szerkezetek. Így alakult ki a ma ismert többféle membrános, spirálcsöves, egy- és kétcsöves gyertyás csónak.
Magyar vonatkozás: Karle József okleveles gépészmérnök 1943. február 4 Karle József 1943-as magyar szabadalma, „Propulziós vízijáték”. A szabadalmi rajz a hajó belső cső- és fűtőrendszerét mutatja.-én nyújtott be magyar szabadalmi bejelentést; a szabadalmi leírás 1947-ben jelent meg. Magyar műszaki- és játéktörténeti források ezt a „Gyertyás Csodahajó” néven ismert propulziós játékhoz kötik. Karle változata nem az alapelv első feltalálása, hanem annak magyarországi, többféle alkalmazást lefedő továbbfejlesztése volt.
A játék lelke egy kis vízzel töltött kamra és az abból kivezető vékony cső vagy csövek.- A kamrát és a csövet először vízzel kell feltölteni.- A gyertya felmelegíti a kamrában lévő vizet.- A víz egy része gőzzé alakul.- A gőz kitágulása és a nyomásváltozás vizet lök ki a víz alá érő csőből.- A gőz ezután lehűl és lecsapódik.- A kamrában lecsökken a nyomás, ezért újabb víz áramlik vissza.Majd a ciklus újra kezdődik. A kiáramló víz lendületet kap, a hajó pedig ennek ellenhatására előre mozdul:
F≈m˙vF approx dot m v
ahol m˙dot m a másodpercenként kilökött víz tömege, vv pedig a víz kiáramlási sebessége.
Newton III. törvénye: ha a hajó hátrafelé vizet lök, a víz pedig ellenkező irányú erőt gyakorol a hajóra, a hajó előre indul.
A kétcsöves változatnál a két cső a víz ki- és beáramlásának útját biztosítja, de nem úgy kell elképzelni, hogy „az egyik csövön folyamatosan kijön a gőz, a másikon pedig folyamatosan bejön a víz”. A valóságban pulzáló nyomás- és áramlási ciklus zajlik.KÉRDÉSEK:1. Kell dugattyúnak mozognia ahhoz, hogy a hajó előre menjen?Nem! A propulziós hajóban nincs szükség dugattyúra: a víz pulzáló kiáramlása hozza létre a hajtóerőt.2. A gyertya közvetlenül „tolja” előre a hajót?Nem! A gyertya először a vizet melegíti. A keletkező gőz és nyomásváltozás mozgatja a vizet, ez pedig reakcióerőt hoz létre.3. Ha nincs víz a kazánban és a csövekben, működik a hajó?Nem! A víz a működési ciklus nélkülözhetetlen része; üresen a szerkezet nem tudja létrehozni a szükséges vízáramlást.4. Lehet egyetlen csővel is működtetni?Igen! Léteznek egycsöves változatok is; a kétcsöves megoldás viszont többek között a feltöltést is megkönnyíti. 5. A legrégebbi megtalált szabadalmi előzmény magyar?Nem! A most megtalált legkorábbi dokumentum Thomas Piot 1891-es brit szabadalma. Karle József magyar szabadalma 1943-as bejelentésű, tehát több mint fél évszázaddal későbbi.
A gyertyás csónak egyik legszebb tulajdonsága, hogy nincs benne hagyományos értelemben vett motor.
Nincs dugattyú. Nincs forgattyús mechanizmus. Nincs fogaskerék. Nincs elektromos motor.
Mégis halad.
A különböző változatoknál a hőátadás és a víz áramlása más módon valósul meg:
McHugh 1915-ös szabadalma különösen érdekes, mert már szabadalmi rajzon is látható a vékony, rezgő fémkazán és a hangkeltő membrán.
A Piot-féle 1891-es rajz pedig azért különösen értékes a kiállításon, mert 135 évvel ezelőtt már pontosan megrajzolták a játékcsónakhoz alkalmazott alapelvet.
Öveges-féle kérdés: Hogyan lehet egy hajót úgy meghajtani, hogy közben nincs benne egyetlen forgó alkatrész sem?
A válasz: a láng hőenergiája → gőz és nyomásváltozás → víz lökésszerű áramlása → reakcióerő → hajómozgás.
« Vissza