Miraszkóp

RÖVIDEN

Ne higgy a szemednek – Próbáld megérinteni az asztal felett lebegő tárgyat! Nem fog sikerülni! A nyílás fölött úgy jelenik meg a tárgy képe, mintha valóban ott lebegne a levegőben. 

Kérdés:
Mi hozza létre a lebegő tárgyat? (a válaszért kattints a MŰKÖDÉS gombra)

TÖRTÉNET 

A Mirascope különleges optikai játékeszköz: két egymással szembefordított, homorú, parabolikus tükörből áll. A felső tükör közepén egy nyílás található. A megfelelő helyre tett tárgyról a tükrök úgy verik vissza a fényt, hogy a nyílás fölött valós, térben megjelenő kép jön létre.A jelenség felismerésének azonban régi előzményei vannak.

 

A kutatás során talált legkorábbi kapcsolódó szabadalom Hans Kempinski 1910. október 6-án benyújtott, 1911-ben szabadalmaztatott „Window-display” című találmánya. Ez még csak egy homorú tükröt használ, de már azt az ötletet alkalmazza, hogy a valódi tárgyat elrejtik, miközben a tükör a térben látható optikai képet hoz létre. 

1951-ben Robert A. Oetjen újabb lépést tett: szabadalma már két szembefordított homorú tükrös felülettel hoz létre valós képet. A szabadalmat 1953-ban adták ki.

A Mirascope mai elrendezéséhez pedig különösen közel áll Virgil B. Elings és Caliste J. Landry 1970. november 30-án benyújtott szabadalma, az US 3,647,284 – Optical Display Device. Ebben már két egymással szembefordított homorú tükör szerepel, az egyik központi nyílással, és a szabadalom kifejezetten a nyílás környezetében létrejövő valós térbeli kép létrehozását írja le.
 

 

MŰKÖDÉS 

A trükk a homorú parabolatükrök fénygyűjtő tulajdonságában rejlik.

A tárgyból kiinduló fénysugarak az egyik tükörre jutnak, majd visszaverődnek. A másik tükör ezeket ismét visszaveri, és a megfelelő geometriai elrendezésben a fénysugarak a felső nyílás környezetében újra találkoznak.

Ott ezért valós kép keletkezik.


működési vázlat

Ez a legfontosabb különbség egy egyszerű tükörképhez képest: a Mirascope esetében a fény nem csupán úgy jut a szemünkbe, mintha a tárgy egy másik helyen lenne, hanem a fénysugarak ténylegesen létrehozzák a képet a tér egy meghatározott helyén.

A szabadalom ezt kifejezetten így írja le: a két homorú tükör megfelelő görbülete és távolsága esetén a tárgy valós képe a nyílás térségében jelenik meg.


Kérdések:

  1. A lebegő kép valóban a levegőben keletkezik?
    Igen! A visszaverődő fénysugarak a tükör fölötti térben találkoznak, ezért valós kép jön létre.
  2. Meg tudjuk fogni a lebegő tárgyat?
    Nem! A kép valódi optikai kép, de nincs ott szilárd tárgy, ezért az ujjunk áthalad rajta.
  3. Egyetlen síktükörrel ugyanígy működne?
    Nem! A Mirascope hatásához a két speciális, homorú tükör megfelelő geometriai elrendezése szükséges.
  4. Számít, honnan nézzük?
    Igen! A nézőpont megváltoztatásával a kép más részletei láthatók, ami erősíti a háromdimenziós tárgy érzetét.
EXTRA 

Miért olyan megtévesztő a kép?

Mert az agyunk nem „fényképet” lát, hanem a szembe érkező fénysugarak irányából következtet arra, hol lehet a tárgy.

A Mirascope ezt a következtetést nagyon ügyesen használja ki. A kép háromdimenziós tárgy benyomását kelti: oldalról is megfigyelhető, és a különböző nézőpontokból más részletei látszanak.

Ezért különösen látványos, ha nem egy egyszerű dobókockát, hanem például kis békát, üveggolyót vagy más apró figurát teszünk a tükörbe.

 

mirascope optika