TOM a mászó majom

RÖVIDEN 

Húzd meg a zsinór két végét, és a majom felmászik! Engedd  el az alsót és leereszkedik. Közben a karjai és lábai valóban úgy mozognak, mintha mászna.

Kérdés:
A karok és lábak mitől mozognak? (a válaszért kattints a MŰKÖDÉS gombra)

TÖRTÉNET 

A zsinóron mászó figurák régi játékötletét a 19. század végén egy különösen ötletes lemezjáték tette igazán különlegessé.

A működés alapját William Pitt Shattuck amerikai feltaláló szabadalmaztatta. A német birodalmi szabadalom, DRP 69 040, 1892. november 9-i keltezésű, és pontosan azt az elvet írja le, amelyen a későbbi mászómajom, németül: Kletter Affe, angolul: Climbing Monkey működik.


A jogokat Ernst Paul Lehmann szerezte meg Németországban, majd a szerkezetet továbbfejlesztette. A Lehmann-féle változat TOM, EPL 385 néven vált ismertté, és nagy sikerrel igen hosszú ideig 1895–1945 között gyártották. A Lehmann-féle verzió forradalmisága abban állt, hogy a szerkezetet tiszta erő- és nyomatékegyensúlyra alapozták. Ötletes a karok mászó mozgatásat imitáló többcsuklós megoldás. A majom meghosszabbított merev farkát úgy alakították ki, hogy az alsó kötelet megvezetve stabilizálja a figurát. A majom mellett ember figurák és tárgyak  is megjelentek, így a képen látható léghajó.


Lehmann hirdetés

 

 

MŰKÖDÉS

A majom belsejében egy tengelyre szerelt differenciális zsinórdob található. A dob két része különböző átmérőjű: az egyik kisebb, a másik nagyobb.

Ha meghúzzuk az egyik zsinórt, a dob elfordul. Mivel a két dob átmérője különböző, az egyik zsinór több, a másik kevesebb zsinórt csévél fel vagy enged ki ugyanazon elfordulás alatt.

Ez a hosszúságkülönbség kényszeríti a majmot arra, hogy a zsinóron felfelé haladjon.

A dob tengelyének forgása közben a hozzá kapcsolt rudazat megmozgatja a karokat és a lábakat is. Ezért nem egyszerűen „felcsúszik” a zsinóron: a szerkezet mászó mozdulatot utánoz. A szabadalom ezt kifejezetten az élőlény mászó mozgásához hasonlítja. Amikor a húzóerőt megszüntetjük, a majom súlya visszafordítja a mechanizmust, és a figura lefelé halad. 

A szabadalmi rajzon már jól látható a játék különleges belső szerkezete: két különböző átmérőjű zsinórdob, valamint a karokat és lábakat mozgató rudazat. 

Ez mutatja meg a játék egyik legszebb mérnöki trükkjét: a két különböző dobátmérő alakítja át a zsinór meghúzását emelő mozgássá.

A szabadalom ezt más megoldásokkal is megvalósíthatónak tekinti: például két különböző átmérőjű, egymással kapcsolódó tárcsával vagy fogaskerekes közvetítéssel.

A feltöltött eredeti rajzon különösen érdekes a 33-as rudazat: ez viszi át a dob forgását a karok és lábak csuklóira. Így ugyanaz a mechanikai energia egyszerre két dolgot végez: felemeli a figurát és létrehozza a mászó mozdulatot. 


szabadalmi rajz

 

KÉRDÉSEK:

  1. Van a majomban rugós vagy elektromos motor?
    Nem! A mozgáshoz szükséges energiát a zsinór meghúzása és a majom súlya biztosítja.
  2. Egyformán csévélődik a két zsinór?
    Nem! A két dob különböző sugarú, ezért ugyanakkora elfordulás más hosszúságú zsinórt mozgat.
  3. A karok és lábak csak dísznek mozognak?
    Nem! A belső tengelyhez kapcsolt rudazat ténylegesen mozgatja őket.
  4. Ha elengedjük a zsinórt, a majom azért indul lefelé, mert „visszafelé működik” a rendszer?
    Nem! A saját súlya hozza létre a visszatérő mozgást.
  5. A majom azért tud mászni, mert a zsinórhoz tapad?
    Nem! A belső differenciális zsinórdob mozgatja a figurát a két zsinór különböző hosszúságú fel- és lecsévélésével.