Ezek a kedves textiljátékok magyar játékkészítés fontos tárgyai, jó példák arra, hogyan lehet egyszerű anyagokból egyedi játékfigurákat készíteni.Kérdés:Milyen alapanyagokból készültek ezek a játékok? (a válaszért kattints a MŰKÖDÉS gombra)
Mártonffy Anikó 1908-ban született, Budapesten földrajzot és történelmet tanult, érdeklődése azonban a művészetek és a gyermekek világa felé fordult. Fontosnak tartotta a hátrányos helyzetű fiatalok hasznos elfoglaltságainak megszervezését. Ipari engedélyt szerzett és bérelt műhelyében 25 lánnyal kezdte meg a játékgyártást. 1937-ben már százdarabos megrendelést kapott. Vállalkozásának nehézségei után a magyar játékipar fejlesztésére összpontosított: műhelyeket szervezett, iparművészeket és kézműveseket vont be a játéktervezésbe, kiállítások és pályázatok létrehozását kezdeményezte. 1938-ban Berlinben a Kézműipari Kiállítást is tanulmányozta, 1943-ban pedig a Kassai Tárlaton díjat nyert játékaival.
A háború után is aktívan dolgozott a hazai játékkészítés fejlesztésén. 1950-ben a Fővárosi Tanács Kézműipari Tanácsának ipari játék-részlegét szervezte meg és vezette. Később könyveivel, rádiószerepléseivel és a Fürge Ujjak folyóiratban megjelent írásaival népszerűsítette a kézműves játékkészítést. Mártonffy a textiljátékok készítésének tudását könyveiben is továbbadta. 1951-ben jelent meg a Textiljáték készítése I. című kötete. 1955-ben pedig a Műszaki Könyvkiadó gondozásában jelent meg a Textiljáték készítése II. című kötete, amely tovább bővítette az elkészíthető figurák választékát.
Mártonffy Anikó textiljátékai elsősorban puha, kitömött figurák voltak. Készítésükhöz különböző textilanyagokat, filcet, karakült, viaszosvásznat és más, akkoriban elérhető alapanyagokat használt. A figurák legfőbb jellegzetessége a karakteres, stilizált forma volt: nem feltétlenül a valósághű ábrázolásra törekedett, hanem néhány jellegzetes vonással ragadta meg az állatok és emberalakok egyéniségét.
A játékok egyszerű szabásminták alapján készültek. A kiszabott textildarabokat összevarrták, majd tömőanyaggal töltötték ki, így alakult ki a figurák térbeli formája. Az arcokat, szemeket, orrot és egyéb részleteket hímzéssel, vagy felvarrt elemekkel alakították ki. A gyártás során a szabást, az összevarrást és a tömést nagyrészt kézzel végezték, nagy gondot fordítva a minőségre és a tartósságra.
Játékai között klasszikus állatfigurák, karakterbabák, öltöztethető babák, bábok és csecsemőjátékok egyaránt megtalálhatók. Egyes figurái emberi tulajdonságokat és érzelmeket is megjelenítettek, így a játékoknak sajátos, egyéni karaktert adott. 1948-ban szabadalmi oltalmat kapott a „Kitömött játékok és ennek előállítására való eljárás” című találmányára, 138732-es lajstromszámmal.
Első könyve 110 oldalon ismertette a játéktervezés, a szabás, a varrás és az összeállítás alapjait, ezt 28 szabásminta, illusztrációk és fényképek egészítették ki. Könyvei nem csupán technikai útmutatók voltak: azt a szemléletet is közvetítették, hogy a jó játék fejleszti a gyermekek képzelőerejét, forma- és színérzékét, és lehetőséget ad az alkotás örömének megtapasztalására.
1. Játékok hulladékanyagokból: Első figuráit hulladékanyagokból készítette. Ez jól mutatja találékonyságát és azt a szemléletet, hogy egy játék értékét nem feltétlenül az alapanyag drágasága, hanem az ötlet és az elkészítés minősége adja.
2. Amerikai megrendelések: Textilfigurái az Egyesült Államokban is érdeklődést keltettek. A gyártás során olyan szigorú minőségi követelményeknek kellett megfelelni, hogy az amerikai megrendelő képviselői kezdetben személyesen is részt vettek a csomagolás ellenőrzésében.
3. Nemcsak játékokat készített, hanem játékipart akart teremteni
Munkásságának egyik legfontosabb része a magyar játékipar megszervezésére irányuló tevékenység volt. Játékkészítő műhelyeket hozott létre, pályázatokat szervezett, iparművészeket vont be, és a magyar játékok külföldi piacra jutását is szorgalmazta.
4. Könyvei ma is fontos dokumentumok Az 1951-es és 1955-ös Textiljáték készítése című kötetei nemcsak a játékok elkészítéséhez adtak segítséget, hanem megőrizték egy korszak játéktervezési és kézműves hagyományait is. A könyvek rajzai, szabásmintái, leírásai és fényképei alapján később egyes figurákat rekonstruálni is tudtak.
5. A játékokon keresztül nevelt: Mártonffy Anikó számára a játékkészítés nem kizárólag szakmai tevékenység volt. Szakköröket vezetett, rádióműsorokban szerepelt, és haláláig fontos feladatának tartotta a gyermekek nevelését – nem csupán szakmai, hanem emberi értelemben is.
« Vissza