A marionett egy mozgatható bábfigura, amelyet felülről, zsinórok segítségével, egy vezérlőkeresztről irányítanak. A bábos apró kézmozdulataival képes életre kelteni a figurát.Kérdés: Milyen anyagokból készítették a régi marionett bábokat? (a válaszért kattints a MŰKÖDÉS gombra)
Az ókori Egyiptomból és Görögországból is ismerünk olyan figurákat, amelyek mozgatható végtagokkal vagy valamilyen mechanikus szerkezettel rendelkeztek. Ezeket azonban nem minden esetben lehet a mai értelemben vett marionettnek nevezni.
A zsinórral mozgatott bábok Európában a középkorban és a reneszánsz idején váltak egyre ismertebbé. Vallási történetek, bibliai jelenetek és népi legendák bemutatására egyaránt használták őket. Később az utcai mutatványosok és vándorszínészek műsorainak is kedvelt szereplőivé váltak. A keleti kultúrákban is nagy hagyománya van a zsinórral mozgatott báboknak. Különösen Kínában, Indiában és Délkelet-Ázsiában alakultak ki sajátos, jellegzetes bábjátékformák. Ezek sokszor nemcsak szórakoztató előadások voltak, hanem vallási, mitológiai és népi történetek közvetítői is.
A 17–18. században a marionettszínházak különösen népszerűek lettek. Európa-szerte működtek olyan társulatok, amelyek aprólékosan kidolgozott, gazdagon öltöztetett bábokkal szórakoztatták a közönséget. A 19. században a marionett már a polgári szórakoztatás és a gyermekelőadások világában is fontos szerepet kapott.
A marionettek a 20. században is megőrizték népszerűségüket. A hagyományos bábszínházak mellett televíziós műsorokban, filmekben és gyermekjátékok formájában is megjelentek.
A marionett legfontosabb sajátossága, hogy a bábot felülről, vékony zsinórok segítségével mozgatják. A zsinórok a figura különböző testrészeihez – például a fejhez, a vállakhoz, a kezekhez és a lábakhoz – kapcsolódnak, felső végük pedig egy úgynevezett vezérlőkereszthez vagy irányítópálcához rögzül.
A bábos a vezérlőkereszt mozgatásával és a megfelelő zsinórok húzásával irányítja a figura mozdulatait. A zsinórok hosszának, elhelyezkedésének és feszességének összehangolása teszi lehetővé, hogy a báb járjon, integethessen, meghajoljon vagy akár táncoljon. A marionett mozgatása komoly gyakorlatot és finom kézügyességet igényel.
A figurák készülhetnek fából, papírmaséból, textilből vagy különféle könnyű műanyagokból. A hagyományos, kézzel készített marionettek gyakran fából faragott fejjel és végtagokkal rendelkeznek, testüket pedig textillel, bőrrel vagy más anyaggal alakítják ki. A mozgatható testrészeket apró csuklók és zsanérok kapcsolják össze.
A játékmarionettek kisebb, egyszerűbb szerkezetűek, mint a színpadi változatok. A gyerekek egy vezérlőkereszt segítségével maguk is kipróbálhatják a bábmozgatást, történeteket találhatnak ki, és saját kis bábelőadásokat rendezhetnek.
A marionett elnevezés eredete: A szó a francia marionnette kifejezésből származik. Eredetét gyakran a Mária név becézett alakjához kapcsolják, mivel a középkori vallásos előadásokban Szűz Máriát ábrázoló bábfigurák is szerepeltek.
Nem minden báb marionett! A kesztyűsbábokat a kézbe húzva, a pálcás bábokat alulról, a marionetteket pedig felülről, zsinórokkal mozgatják. Ez a legfontosabb különbség a különböző bábtípusok között.
A marionett lehet egészen összetett is! Egyes színpadi figurákat akár 10–20 vagy még több zsinórral is irányíthatnak. Minél több a mozgatási pont, annál változatosabb mozdulatokra képes a báb, de annál nagyobb ügyességet kíván a bábostól.
Operák is születtek marionettekre! A bábszínházak történetében komolyzenei műveket is feldolgoztak. Mozart Bastien és Bastienne című operáját például a 19. században marionettszínházi előadásként is bemutatták.
« Vissza