A mágneses balerina egy különleges német játékcsalád része. A ma ismert változatoknál a balerina előtt egy kis, tükröt utánzó mágneses lapot mozgatunk: minél közelebb visszük, annál látványosabban kezd mozogni a figura. A mai kereskedelmi példányokat is német gyártású vintage játékként tartják számon.
A játék mechanikai alapelve azonban ennél pontosabban is dokumentálható.
Fritz Koch 1956-os szabadalma – US 2,940,216 – olyan játékfigurát ír le, amelyben a mágnes tengelye függőleges, azonos pólusok néznek egymás felé, és a figura domború, görbült alátámasztáson nyugszik. A közelített mágnes taszítása nemcsak eltolja a figurát, hanem a kialakítás miatt forgásba is hozza. A német Magneto cég 1964-es szabadalmának (FR1382865 – Magneto KG Gerhard Biewan) rajza pedig, már egy tükör előtt álló férfi figurát ábrázol.
A játék három egyszerű ötletet kapcsol össze:
mágneses taszítás + görbült talp + forgás.
A „kelj fel jancsi” stabilitású balerina talpa nem egyszerű sík felület. Domború, tompított csúcsú forgástest, amely lehetővé teszi, hogy a figura könnyen elbillenjen és elforduljon.
A balerinában és a tükörben lévő mágnesek azonos pólusai néznek egymás felé, ezért közeledéskor taszítják egymást.
A mágneses erő nagysága a távolságtól, a mágnesek alakjától és erősségétől is függ. A játékban azonban nem pusztán az a lényeg, hogy a balerina „elugrik” a tükörtől.
A görbült talp miatt a mágneses erő forgatónyomatékot is létrehozhat:
A balerina ezért egyszerre: eltávolodik a mágnestől és elfordul a saját tengelye körül.
Nem feltétlenül mindig ugyanabba az irányba forog. A forgásirányt a mágnesek pontos helyzete, a figura pillanatnyi állása és a talp geometriája határozza meg. A Koch-szabadalom is leírja, hogy a forgás iránya a mágnesek egymáshoz viszonyított enyhe dőlésétől függhet.
KÉRDÉSEK:
A mágnes „táncoltatja” a balerinát?
Igen – de nem közvetlenül.
A mágneses erő csak egy erőt hoz létre. A játék ötletessége abban van, hogy ezt az erőt a figura alakja mozgássá és forgássá alakítja.
Ezért olyan fontos a balerina talpa.
Ha teljesen sík talpon állna, a mágneses taszítás elsősorban eltolná.
A görbült talp viszont lehetővé teszi, hogy a figura kissé megdőljön, majd elforduljon.
A Koch-szabadalom ezt a gondolatot nagyon szépen megmutatja: a játékdarab domború alátámasztása teszi lehetővé a mágnes közelítésére létrejövő folyamatos forgást.
A balerina tehát egy mechanikai „átalakító”
mágneses erő→billenés→forgatónyomaték→forgás
Ezért ez a kis játék valójában nagyon szép fizikai demonstráció. És még valami fontos: a tükör valójában nem azért kell, hogy a balerina „a tükörképével táncoljon”.A tükör mögött/rejtve lévő mágnes a „láthatatlan mozgató”. A tükör csak ügyesen elrejti a működtető mágnest, így a játékos úgy érzi, mintha a tükörkép ereje táncoltatná a balerinát.
« Vissza