Könyvjátékok

Röviden

A változó képeskönyvek, más néven mozgókönyvek, a könyvművészet és a játék különleges találkozását jelentik. Lapjaikon a képek átalakulnak, a figurák megmozdulnak, a jelenetek pedig meglepetéseket tartogatnak.

Kérdés:
Mi rejtőzik a könyvlapok mögött? (a válaszért kattints a MŰKÖDÉS gombra)

 

Történet

A változó képeskönyvek a papíralapú mechanikus játékok korai példái, a mai felnyitható és térbeli, úgynevezett pop-up könyvek előfutárai. Történetük jóval régebbre nyúlik vissza, mint a gyermekeknek szánt képeskönyveké. Már a 13. századtól találkozunk olyan kéziratokkal, amelyekben forgatható papírkorongokat, úgynevezett volvelléket alkalmaztak. Ezeket elsősorban csillagászati, matematikai és tudományos ismeretek szemléltetésére használták. A középkori anatómiai könyvekben pedig egymásra hajtható papírrétegek segítségével mutatták be például az emberi test különböző részeit. 

A gyermekeknek szánt változó képeskönyvek első ismert típusai a 18. században jelentek meg. A műfaj egyik úttörője az angol könyvkiadó és nyomdász, Robert Sayer volt, aki 1765 körül készítette el különleges, Harlequinade, illetve Turn-up book néven ismert kiadványait. 

A 19. század második felében a nyomdászat és a színes litográfia fejlődése új korszakot nyitott. A változó képek mellett megjelentek az egyre bonyolultabb, mozgatható papírfigurákkal és mechanikus szerkezetekkel működő könyvek. A viktoriánus kor gyermekirodalma különösen kedvezett ennek a műfajnak: a könyv már nemcsak tanító és szórakoztató olvasmány, hanem kézbe vehető, interaktív játéktárgy is lett.
A műfaj aranykorának egyik legnagyobb és legismertebb alakja a német Lothar Meggendorfer (1847–1925) volt. Münchenben született, illusztrátorként kezdte pályáját, de hamarosan a mozgatható képeskönyvek készítésének egyik legtehetségesebb művészévé vált. Meggendorfer különlegessége abban rejlett, hogy nem pusztán mozgó alkatrészeket tervezett, hanem valódi karaktereket animált. Figuráinak gesztusai, arckifejezései és mozdulatai humort, életet és történetet adtak az illusztrációknak. A könyv lapozása így egy miniatűr színházi előadáshoz hasonlított.

Működés

A változó képeskönyvek működésének alapja a papír különleges hajtogatása, kivágása és mechanikus összekapcsolása. A legegyszerűbb változatoknál a lapok egyes részeinek felhajtásával változtathatók meg a képek, a fejlettebb típusoknál pedig különböző mozgó alkatrészek gondoskodnak a figurák életre keltéséről.

Meggendorfer az 1870-es évek végétől készített olyan gyermekkönyveket, amelyekben bonyolult, kézzel működtethető papírmechanikákat helyezett el. A lapok mögött apró kartonkarok, összekötő elemek, szegecsek és papírpántok rejtőztek. 

Meggendorfer könyveinek különlegességét a:

  • Húzófüles mechanizmusos (egy papírfül meghúzásával apró karok és összekötő elemek mozdulnak el, amelyek egyszerre több figurát is mozgathatnak)
  • Térbeli papírszerkezetes (a lapok kinyitásakor hajtogatott, kiemelkedő elemek emelkednek ki a könyvből, térbeli jelenetet alkotva)

megoldások rendkívül kifinomult alkalmazása adta. A papírmechanikák sokszor olyan ügyesen kapcsolódtak egymáshoz, hogy egyetlen mozdulat több szereplő összehangolt mozgását eredményezte.

 

Extra
  1. A könyv, mint miniatűr színház

A korai változó képeskönyvek sokat merítettek a színház és a bábszínház világából. A lapok mozgatásával jelenetek változtak meg, szereplők tűntek elő, mások eltűntek. A Harlekin-történetek különösen kedveltek voltak, mert jól illettek a műfaj játékos, humoros jellegéhez.

  1. Meggendorfer és a cirkusz

Meggendorfer egyik leghíresebb alkotása az Internationaler Circus. A nagyméretű, kihajtható panorámakönyv egy egész cirkuszi világot jelenített meg, artistákkal, lovakkal és nézőkkel. A kihajtott lapokból valóságos papírcirkusz bontakozott ki.

  1. A papírmechanika művészete

Meggendorfer szerkezeti megoldásai olyan összetettek voltak, hogy a könyvek előállítása komoly kézműves munkát igényelt. A mozgó alkatrészeket sokszor kézzel kellett kivágni, összeállítani és rögzíteni. Könyvei nemzetközi sikert arattak, angol és francia nyelven is megjelentek.

  1. Egy különleges örökség

A 20. században a mozgókönyvek népszerűsége időszakosan visszaesett, de a papírmechanika művészete nem tűnt el. A modern pop-up könyvek alkotói, például Robert Sabuda és David A. Carter, továbbfejlesztették a régi technikákat és új művészi lehetőségeket teremtettek.

1988-ban megalapították a Movable Book Society szakmai szervezetet, amely a mozgatható könyvek művészetének és történetének megőrzésével foglalkozik. A társaság által alapított Meggendorfer-díj a műfaj kiemelkedő alkotóinak munkáját ismeri el.