Gőzgép

RÖVIDEN

A játék gőzgép a nagy ipari találmány kicsinyített, működő mása volt. Egyetlen gőzgép hosszú tengelyt hajtott, amelyről szíjakkal fűrészt, esztergát, kalapácsot, csiszolót, malmot vagy más játék munkagépet lehetett meghajtani.

Kérdés: 
A kazánban keletkező gőz közvetlenül hajtja meg a játék munkagépeket? (a válaszért kattints a MŰKÖDÉS gombra)

TÖRTÉNET
A működő gőzgépek kicsinyített modelljei már a 19. század közepén megjelentek oktatási és bemutatási célra. Egy 1859-es tudományos műszerek katalógusában már különféle kis gőzgépek és gőzgéppel hajtható fűrész-, cukor- és hengeres malmok, pénzverőprések és billenőkalapácsok modelljeit kínálták. Ezek még drága mérnöki demonstrációs modellek voltak, nem tömegtermékek. A játékpiac felé vezető nagy lépés az 1860-as években következett. 1866-ban már szabadalmaztattak gőzzel működő játékot, majd 1868-ban a Scientific American külön felhívásban sürgette az egyszerű, olcsó és biztonságos játék gőzgép elkészítését. A következő években sorra jelentek meg az amerikai szabadalmak és a valóban gyártott játékok. 

Az egyik korai, jól dokumentált példa Edward P. Ryder „Dollar Engine” nevű kis gőzgépe volt. Az 1870-es évek elején már kereskedelmi siker lett, és a hozzá kapcsolható kiegészítők között működő figurák és különféle gépek is megjelentek. A források szerint Ryder gépei 1871-ben már nagy számban kerültek forgalomba.

Európában különösen Nürnberg vált a működő bádogjátékok fontos központjává. Az Ernst Plank, Bing, Märklin, Carette és más gyártók a 19. század végétől egyre részletesebb álló gőzgépeket és komplett „gyárakat” készítettek. A Smithsonian például őriz egy Ernst Plank gépet körülbelül 1900-ból, amely függőleges gőzgépet, lendkereket és röpsúlyos szabályozót is tartalmaz.

A korszak egyik legszebb gondolata éppen az volt, hogy a gőzgép ne önmagában legyen érdekes: a tengelyéről valódi munkafolyamatokat lehetett „eljátszani”. Így született meg a favágó, a kovács, a fűrészelő, a malom és a teljes miniatűr műhely világa.

 

katalógus

 

MŰKÖDÉS

A játék gőzgép ugyanazt az alapátalakítást végzi, mint nagy ipari rokona:
hőenergia → a víz belső energiája → gőznyomás → dugattyú mozgása → forgó mozgás.

 

működés

 

A kis gépek kazánját többféleképpen alakították ki. Találunk függőleges, álló kazánt, valamint vízszintes kazánt is. A Smithsonian gyűjteményében például mindkét kialakításra találunk 19. századi példákat: függőleges rézkazános, illetve vízszintes kazános gépeket.

A kazán tetején gyakran biztonsági szelep található. Ennek feladata nem az, hogy a gép fordulatszámát szabályozza, hanem hogy túl nagy nyomás esetén kiengedje a gőzt. A gőz útját a motor felé külön szelep vagy csap szabályozhatja. A 20. században már olyan játék-gőzgép szabadalom is született, amely a biztonsági szelepet gőzsíppal kapcsolta össze.

A hajtás másik látványos része a transzmisszió. A motor lendkereke egy hosszú tengelyt, a line shaftot forgathatott. Erről vékony bőrszíjak vagy más hajtószíjak vitték át a mozgást a különböző munkagépekre. Így egyetlen kis gőzgép egyszerre több gépet is működtethetett.  

 

Kérdések

  1. A kis gőzgép csak játék volt?
    Nem! Sok ilyen gép oktatási modellként is szolgált: meg lehetett rajta figyelni a gőznyomás, a dugattyú és a forgómozgás kapcsolatát.
  2. A kazánban keletkező gőz közvetlenül „megforgatja” a lendkereket?
    Nem! A gőz a dugattyút mozgatja, a dugattyú pedig a forgattyún keresztül hajtja a lendkereket.
  3. A biztonsági szelep azért van, hogy gyorsítsa a gépet?
    Nem! Ellenkezőleg: túl nagy nyomásnál gőzt enged ki, és ezzel védi a kazánt.
  4. Egyetlen kis gőzgép több munkagépet is meghajthatott?
    Igen! A transzmissziós tengelyről külön szíjak adhatták át a mozgást a fűrésznek, kalapácsnak, csiszolónak vagy más gépnek.
  5. Ha nagyobb nyomást hozunk létre, nagyobb lesz a gép teljesítménye?
    Nem! A teljesítményt nemcsak a nyomás, hanem a gőzfogyasztás, a dugattyú mérete, a fordulatszám, a súrlódás és a gép veszteségei is meghatározzák.
  6. Lehetett a gépet gyertyával vagy spiritusszal is működtetni?
    Igen! A korai játék- és modellgőzgépeknél gyakori volt az alkoholos égő, később pedig szilárd tüzelőanyaggal működő kis égőket is használtak. A Smithsonian 19. századi példányainál kifejezetten denaturált alkohollal táplált kanócos égőt említ.
EXTRA

A miniatűr gőzgépekhez készített munkagépek külön kis világot alkottak. Fűrészüzem, kovácsműhely, kalapács, csiszoló, eszterga, szivattyú és malom egyaránt kapcsolódhatott ugyanahhoz a transzmissziós tengelyhez. Egy korabeli műhelyben a közös tengelyről a gépek egyenként, szíjakkal kapták a hajtást. 


A burkolatok és kazánok anyaga is változatos volt: sárgaréz, réz, fehérfém, öntöttvas és préselt, zománcozott vagy festett lemez egyaránt előfordult. A Weeden például préselt lemezből készült, téglafal hatását utánzó kazánburkolatot is alkalmazott.


A hajtás áttétele egyszerűen megváltoztathatja a fordulatszámot és a nyomatékot. Két tárcsánál közelítőleg:

n1D1=n2D2n_1D_1=n_2D_2

tehát a kisebb hajtott tárcsa gyorsabban forog, a nagyobb pedig lassabban, miközben a nyomatékviszony fordított irányban változik.