Galilei hőmérő

RÖVIDEN 

Ez a különleges üveghenger színes üveggömböket rejt. A meleg és a hideg hatására a folyadék sűrűsége megváltozik, ezért a gömbök fel-le mozognak – és megmutatják a hőmérsékletet.

Kérdés:
A gömbök azért süllyednek le, mert felmelegszenek? (a válaszért kattints a MŰKÖDÉS gombra)
 

TÖRTÉNET 

 

A Galileo-hőmérőt Galileo Galileiről nevezték el, de nem ő találta fel ezt a gömbös változatot.

Galileihez egy korábbi eszköz, a termoszkóp kapcsolódik. A Museo Galileo szerint Galilei az 1590-es években dolgozott ilyen eszközön: a termoszkóp már érzékelte a meleg és hideg változását, de még nem rendelkezett a későbbi hőmérőkhöz hasonló, egységes skálával. 

A 17. század közepén Firenzében megalakult az Accademia del Cimento, amelynek tagjai nagy figyelmet fordítottak a hőmérséklet mérésére és a kísérleti módszerekre. Az akadémiát 1657-ben alapították, és mottójuk – „Provando e riprovando”, vagyis nagyjából „próbálva és újra próbálva” – jól kifejezte kísérleti szemléletüket.

A gömbökkel működő hőmérők a 17. századi firenzei műszerkészítéshez kapcsolódnak. A Museo Galileo gyűjteményében ma is találhatók olyan korabeli hőmérők és üvegampullák, amelyekben különböző sűrűségű üveggömbök mozogtak. 

A mai Galileo-hőmérő tehát egy régi tudományos ötlet látványos modern változata. Galilei üveg

MŰKÖDÉS 

A hengerben lévő folyadék és az üveggömbök különböző sűrűségűek.

A folyadék hőmérsékletének változásával megváltozik a sűrűsége is.

Melegedéskor a folyadék általában kitágul, ezért sűrűsége csökken. Így egyes gömbök már nem kapnak elegendő felhajtóerőt, és lesüllyednek.

Lehűléskor a folyadék sűrűbbé válik, ezért több gömb képes ismét felemelkedni.

A gömbökhöz kis fémlapkák tartoznak, amelyeken hőmérsékleti értékek szerepelnek.

A hőmérő tehát nem úgy működik, hogy a gömbök „felmelegszenek és mozogni kezdenek”.
A folyadék sűrűségének változása változtatja meg a gömbökre ható felhajtóerőt. Galilei hőmérő történet

KÉRDÉSEK:
A) A gömbök azért süllyednek le, mert felmelegszenek?

NEM! A gömbök nem a saját felmelegedésük miatt süllyednek, hanem azért, mert a körülöttük lévő folyadék sűrűsége megváltozik.
B) Minden gömb egyformán mozog?

NEM! A gömbök sűrűsége kissé különbözik, ezért más-más hőmérsékleten változik meg a lebegésük.
C) A gömbök belsejében valami „meghajtja” őket?

NEM! Nincs bennük motor vagy rugó: a folyadék felhajtóereje és a gömb súlya „mozgatja” őket.

EXTRA 

A fizikai háttere

A gömbre ható felhajtóerő:

Fᵦ = ρ · V · g

A gömb súlya:

F₉ = m · g

A gömb akkor marad lebegő helyzetben, amikor a felhajtóerő és a súly megfelelő egyensúlyban van.

A hőmérő működését ezért a hőtágulás + sűrűség + felhajtóerő hármasa magyarázza.

Egyszerűsített modellben a folyadék sűrűsége írható:

ρ(T) ≈ ρ₀ / (1 + α · ΔT)

Ez közelítő összefüggés, nem pedig minden folyadékra tökéletesen érvényes általános képlet.

Egy nagyon érdekes történeti részlet

A régi firenzei hőmérők nem feltétlenül a ma megszokott Celsius-skálát használták. Az Accademia del Cimento többféle skálát alkalmazott; a Museo Galileo szerint például 50 fokos és más beosztású hőmérők is készültek.
A későbbi Celsius-skála még nem létezett.Galilei hőmérő régi rajz