A játékot Cartesius-búvárnak, Cartesius-ördögnek vagy ludionnak is nevezik. A „Cartesius” név René Descartes latin nevéből származik, de az ördögöt nem Descartes találta fel.
A jelenség első ismert írásos leírása 1648-ból származik, Raffaello Magiotti olasz tudóstól, aki Galileo köréhez tartozott. Magiotti Renitenza certissima dell’acqua alla compressione című munkájában kis üvegfigurákat mutatott be, amelyek a vízre gyakorolt nyomás változtatására süllyedtek és emelkedtek.
A 17. század végétől vándorló üvegművesek is bemutatták. Egy körülbelül 1670-es lengyelországi hirdetés olyan mutatványt reklámozott, amelyben több üvegfigura „engedelmeskedett” a mutatványos parancsainak: fel- és lebuktak, mintha valóban varázsütésre mozognának. Vagyis a Cartesius-ördög több mint háromszáz éve ugyanazt a trükköt mutatja be – csak ma már tudjuk, mi van a „varázslat” mögött.
Az üvegbúvár belsejében víz és egy kis mennyiségű levegő található. A figurát úgy készítik el, hogy éppen a lebegés határán legyen.
Amikor megnyomjuk a palackot, a palackban lévő víz nyomása megnő. Ez összenyomja a búvár belsejében lévő levegőt. A kisebb térfogatú levegő mellett több víz jut a figurába.
A búvár így átlagosan sűrűbbé válik, és lesüllyed.
Amikor elengedjük a palackot, a nyomás csökken. A bezárt levegő ismét kitágul, kiszorítja a vizet a búvárból, ezért a figura átlagos sűrűsége csökken, és újra felemelkedik.
Tehát nem a búvár súlya változik meg, hanem a búvár és a benne lévő víz-levegő rendszer átlagos sűrűsége.
És honnan jön a forgás?
A képen látható ördög farkán egy kis nyílás található. Ha a palack nyomását hirtelen megszüntetjük, a búvárból a víz a nyíláson keresztül gyorsan kiáramolhat.
A kiáramló vízsugár reakcióereje forgatónyomatékot hozhat létre, ezért az ördög a saját tengelye körül megpördülhet.
Vagyis ugyanaz a kis üvegfigura két különböző látványos jelenséget is bemutat: merül és emelkedik – és bizonyos változatok még forognak is.
KÉRDÉSEK:A) A búvár azért süllyed le, mert nehezebb lesz?
NEM! A búvár tömege és súlya lényegében nem változik; a benne lévő víz és levegő aránya változik meg, ezért változik az átlagos sűrűsége.B) Ha lassan nyomjuk meg a palackot, akkor is lesüllyed?
IGEN! A süllyedést a megnövekedett nyomás és az emiatt összenyomódó levegő okozza – nem szükséges hozzá hirtelen mozdulat.C) A vízsugár miatt süllyed le?
NEM! A süllyedést a felhajtóerő megváltozása okozza; a farokból kiáramló vízsugár főként az ördög forgását befolyásolja.
A fizika mögötte
A búvár mozgásának alapja Arkhimédész törvénye: a vízbe merülő testet felfelé irányuló felhajtóerő emeli.
A felhajtóerő:
Fᵦ = ρ · V · g
ahol:
A palack összenyomásakor a búvárban lévő levegő térfogata csökken. Ezt közel állandó hőmérsékleten a Boyle–Mariotte-törvény szemlélteti:
p · V ≈ állandó
Tehát ha a nyomás nő, a bezárt levegő térfogata csökken.
Öveges-féle érdekesség
A Cartesius-ördög történetében különösen érdekes, hogy egyáltalán nem volt szükség bonyolult gépezetre. Egy üvegfigura, víz, levegő és egy lezárható edény elegendő ahhoz, hogy a 17. század emberének szinte varázslatnak tűnő mutatványt mutassunk.
A Corning Museum of Glass szerint a vándorló üvegművesek évszázadokon át használtak hasonló búvárokat bemutatóikban; a mutatványokat sokszor nem is magyarázták meg, hanem varázslatos engedelmességként adták elő.
Ez tulajdonképpen a tudományos ismeretterjesztés egyik nagyon régi formája: előbb ámulatot keltünk, aztán megkeressük a magyarázatot.
« Vissza